Mivel van pár építész is, akit szeretnék anyaggal ellátni, most kifejezetten épület témájú fényképek következnek.

A helyszín Russel, maori nevén Kororareka vízparti utcája (The Strand).

Tovább az érdeklődők számára.

Ma eljutottam a Waitingi szerződés aláírásának helyszínére, és jobban megértettem a hátterét az 1840-es szerződésnek, ami következtében Új-Zéland brit gyarmat lett.

Bár a zászlók kapcsán már említettem, most esett le teljesen, hogy Új-Zéland a 19. század legelején több ország számára is érdekessé vált. A bálnavadászat következtében igen sok hajós fordult meg a szigeteken. A britek voltak lépéselőnyben, de Franciaország és kisebb mértékben a frissen függetlenedő USA, vagy akár Németország is lehetőségeket látott volna a gyarmatosításban.

A már szintén említett nemzetközi tengeri jogi problémák szükségessé tettek egy egységes fellépést, valamiféle jogi elismerését a területnek. Számomra úgy tűnik, hogy a britek IV. György alatt nem akartak túl nagy katonai szerepet vállalni a szigeteken, ezért csak egy valódi hatalom nélküli, mediátor diplomatát küldtek ide.

Mr. James Busby sikeres volt abban az értelemben, hogy egyesítette a fontosabb törzsfőnököket (itt kapcsolódik a zászlós sztori) és támogatta az Egyesült Törzsek, mint ország függetlenségének elismerését 1835-ben. Ezt a nyilatkozatot a brit birodalom is elismerte. Létrejött tehát, mint utólag kiderült csak rövid időre, a független állam. (Lehet a szóhasználatom nem a legpontosabb, ez van.)

Most értettem meg azt is, hogy ebben az időszakban nem volt azért annyira lejátszott a brit közeledés, mint ahogy utólag a történtek alapján az ember gondolná. Hosszú vita előzte meg az aktív törzsek között, hogy a függetlenség megtartása, vagy pedig a szövetséges keresése jár a legtöbb előnnyel számukra.

A brit oldalról azt kell megérteni, hogy hivatalos kapcsolat hiányában csökkent a korona kontrollja a brit alattvalók felett, akik azzal védekeztek, hogy a területre egyáltalán nem terjednek ki a brit szabályok. Ezen kívül brit vállalkozók földet szándékoztak venni a szigeteken és bevándorlókat hozni az új földre.

Ahogy az egymás megértését taglaló bejegyzésben is írtam, végül valószínűleg két faktor lehetett döntő a Waitangi szerződés létrejötte szempontjából:

1. Viktória királynő aktívabb jelenlét mellett döntött, és végül William Hobson vezetésével új diplomatát küldött a szigetekre a gyarmat biztosítása érdekében.
2. Az aktív törzsfőnökök sokkal több függetlenséget feltételeztek a számukra felajánlott maori szöveg alapján, mint amit a brit korona az angol szöveg alapján adni akart vagy szándékozott volna.

Elhíresült az egyik törzsfőnök megállapítása, amit aztán egy éven belül ő maga teljesen megfordítva panaszolt:

What have we to say against the governor, the shadow of the land will go to him but the substance will remain with us.

Az új-zélandra érkező európai felfedezők hamar bonyodalmakba tudtak keveredni a harcos maori törzsekkel, közös nyelv és a másik hátterének, kultúrájának megértése hiányában. Ahogy más esetben is, sok alkalommal indokolatlan vagy szükségtelen vérfürdőben végződött a félreértés.

Cook kapitány szerencsés volt, mert új-zélandi útjára Tahitin csatlakozott hozzá Tupaia is. Tupaia magában megérne egy könyvet, ugyanis egy nagyon intelligens polinéz volt, aki menekült státusza ellenére is remek karriert futott be Tahitin, és aki kiemelkedő nyelvész, politikus, időjós és csillagász tehetség is volt. Amikor Cook találkozott a maorikkal, Tupaia volt aki felismerte, hogy viszonylag közeli a maori nyelv az övéhez, és tolmácsként tudott segédkezni a felek számára egymás megértésében.

A francia Du Fresne kapitányt például valószínűleg a megértés hiányában ölték meg és falták fel a maorik, tehát talán Cook is sokat köszönhet Tupaia-nak és a jobb megértésnek. (Az más kérdés, hogy Cook nem sokkal új-zélandi útja után maga is áldozatul esett Hawaii-n.)

Egy későbbi példa: Amikor 1840-ben a maori törzsekfőnökök és az angol királynő aláírták a kétnyelvű Waitangi szerződést, még mindig nem volt tökéletes a két nyelv közötti átjárás, jóllehet az együttélés segítette a másik megértését, megkezdődött a helyiek angolra tanítása, a maori írásbeliség terjedése, valamint a misszionáriusok ismerkedése a maori nyelvvel, és számos maori törzsfőnök maga is utazott Ausztráliába vagy akár Angliába.

A szerződés szövegezése számos konfliktust rejtett el a maori aláírók elől, mivel a szuverenitás, az önkormányzathoz való jog és függetlenség mértéke nem pontosan ugyanúgy lett megfogalmazva maoriul, mint ahogy a britek értették.

A kis félreértés megkönnyítette a szerződés aláírását, hisz a maorik nem érezték magukra nézve terhesnek annak tartalmát, viszont emiatt később megromlott a kapcsolat a maorik és a britek között, többek között egy rövidebb háború is kitört.

A kulturális-nyelvi eltérések problémákhoz vezettek később is. Amikor az új-zélandi férfiak választójogot kaptak saját parlamentjük megválasztására, az a föld birtokkal rendelkezőkre korlátozódott. Ez azonban kizárta a maorikat, ahol a föld nem egyéni tulajdonban, hanem törzsi tulajdonban van és az európai jogi koncepciótól eltérő szokások övezik. Talán ez nem véletlen félreértés, hanem szándékos korlátozás lett volna?

A maori csak 1987 óta hivatalos nyelv Új-Zélandon. Ahogy én látom a szépen hangzó maori megfelelők szinte minden hivatalos táblán követik (vagy megelőzik) az angol nyelvű megnevezést vagy leírást. 2013-as népszámlálási adatok alapján a lakosság kb 4 százaléka tud maori nyelven beszélni.

Aotearoa - ez Új-Zéland maori neve. De mit is jelenthet? És ha már itt járunk, mit jelent a Māori?

Kezdjük a Māori szóval. A polinéz eredetű őslakosok a szigeteken törzsi közösségekben éltek, magukat törzsi (iwi) neveiken szólították. Például: Ngāpuhi, Ngāti Porou, Ngāi Tahu, Waikato, Rongowhakaata, Tūhourangi, Muaūpoko.

Amikor a felfedezőkkel kapcsolatba kerültek a törzsek, felmerült az igény egy általánosabb gyűjtőszóra. Ekkor kezdték el használni a maori nevet az őslakók önmagukra, ami saját nyelvükön mindössze annyit jelent: egyszerű ember, és megkülönbözteti az embereket az istenektől és szellemektől.

Az Aotearoa szó felbontható több szó összetételére is, fordítása a hosszú fehér felhő földje. Többféle elmélet is próbál magyarázattal szolgálni, hogy a polinéz felfedezők érkezéskor miért így nevezték el a földet.

1. A Kr.u. 925-ban partot értő törzsfőnök, Kupe, harci waka-jának (hajójának) volt a neve.
2. Kupe hajójának a neve Aotea volt, ami alapján erről elnevezték az első szigetet az északi sziget keleti partjánál. Majd később a nagyobb északi sziget láttán a hosszú Aotea nevet adták a nagyobb szigetnek. Az aotearoa elnevezést állítólag a 19. században csak az északi szigetre vonatkozva használták.
3. Kupe felesége (vagy lánya) kiálltotta el így magát, mikor meglátta a földet.
4. Kupe harci hajóját egy hosszú, nappal fehér, éjjel világos felhő felé vezette, feltételezve, hogy ott földet lel majd.

Az északi szigetet egyébként szokták a Maui hala elnevezéssel is illetni, ennek a legendának a nyomán.

Ez a remek képregény folyam a témakörének köszönhetően (skandináv országok egymás között) elég keveset foglalkozik Új-Zélanddal, de azért párszor előfordul az ország, általában egy békés és vidám birka formájában, a zászlójába öltöztetve:

Aki még nem olvassa, mindenképp nézze meg magának, mert érdekes kis háttér történeteket rejt el a sztereotípiák mögött a készítő: https://satwcomic.com.

Az aktuális új-zélandi zászló sokaknak ismerős lehet, már csak azért is, mert első ránézésre nem sok a különbség az ausztrál zászlóhoz képest, plusz a brit zászlót is tartalmazza, szóval az egyediség skálán nem teljesít túl erősen.

Az érvényes új-zélandi zászló:

A zászlón a négy csillag a Dél Keresztjét jelképezi, amit bevallom még nem sikerült megtalálnom az égbolton. De  keresem.

Az ausztrál és kiwi zászló közötti hasonlóság egyébként nem véletlen, és könnyen magyarázható. Mindkettő létrejötte egymáshoz igen közel, kb. 1902-re datálható, a búr háborúkat követő emelkedett hazafias időszak igényei következtében.

Az emberek gondolkodását a fenti egyszerű szimbólumok eléggé jól lefedték. Az ausztrál zászló kialakítását például egy nyílt pályázat keretében választották ki, ahol öt jelentkező is ugyanazt a (nyertes) dizájnt javasolta, közülük az egyik ráadásul új-zélandi katona volt.

Én minden tudományos háttér nélkül azt feltételezem, hogy ez a "nagyon hasonló, csak kicsit egyedi" kialakítás jól illeszkedhetett a hatalom által támogatott/megtűrt birodalmi identitásba.

A mai ausztrál zászló (nem az új-zélandi!)

Az ausztrálok és új-zélandiak közötti versengés miatt, vagy csak a brit gyarmati múlt túlzott hangsúlya miatt, de a zászló megváltoztatása legalább két évtizede aktívan mozgatja a kiwik fantáziáját. Újságokban többször is írtak ki tervpályázatot, a National Party pedig 2014-ben többek között azzal a választási ígérettel nyert, hogy kiírja a népszavazást.

2015-2016-ban az új-zélandiak több körben szavaztak a zászló megváltoztatásáról, 40-41 javaslatból leszűkítve az új lehetőséget, de a végén mégis a megtartást pártolók kerültek többségbe a lecserélést támogatókkal szemben. Érdekes módon a maori szavazók elég határozottan a régi zászló megtartása mellett tették le a voksukat.

Az új zászló ez lett volna:

Több zászlóról is be lehetne számolni, most csak gyorsan megmutatok kettőt.

Mint olvastam, a zászló iránti igényt a hajózás hozta: anno, ha egy hajónak nem volt felségjelzése, azt szabadon le lehetett foglalni. Ez történt egy kereskedő hajóval Sydney kikötőjében 1830-ban, ami után a kiwik végleg lépéskényszerbe kerültek.

Még mielőtt brit gyarmat lett volna, 1830-1840 között a független új-zélandi hajókat az United Tribes flag jelölte meg, aminek kiválasztásában már a maori főnökök is részt vettek, egyébként egy jó gyaloglásnyi távolságra onnan, ahol most ezeket a sorokat írom.

Az egyesült törzsek zászló:

Végül a ma érvényes maori zászlót láthatjátok, amit maori női művészek terveztek meg 1990-ben.

A maori nemzet zászlója:

Azt már láttam, hogy magát Új-Zélandot hogy fedezték fel, na de mégis mit adtak nekünk a rómaiak az új-zélandiak?

Következzen egy nem teljes, de azért kimerítő lista:

Van három Nobel díjasuk:

• A kémiai Nobel-díjas Rutherford magfizikai kutatásairól híres, valamint elsőként hajtott végre mesterséges magátalakítást is.
• Az ország két további Új-Zélandi születésű Nobel-díjassal büszkélkedhet, kémia illetve biológia terén.

3 új-zélandi díjazott egyébként lakosságszámra vetítve alacsonyabb, mint a hivatalos magyar szám. Viszont a kiwik az ausztrálokkal versengenek, őket pedig megelőzik. Mindenki nyer!

Sport és szórakozás terén elég sok érdekes fejlesztésük van

• Játékvezetői síp: elsőként egy új-zélandi, William Atack állított meg játékot sípszóval. Állítólag.
• A bungy jumping (helyesen írva, nem bungee) eredetileg Vanuatu-ról származó gyakorlat, és a nők számára volt fenntartva. A modern bungy jumping mögött álló őrült egy Új-Zélandi, AJ Hackett, aki többek között az Eiffel toronyról is leugrott. És túlélte.
• Zorb: ütésálló műanyag gömb, amiben dombról lehet legurulni. Nézd meg a promó videót!
• Gibbs Aquada: nagy sebességű kétéltű jármű. Kevesebb mint 1 perc alatt átalakul szárazföldi módról, gyakorlatilag rögtön tovább lehet vele haladni vízen is. Itt egy videó.
• Blokart: kis méretűre összehajtható háromkerekű vitorlás jármű.
• Shweeb: felfüggesztett, sín pályán haladó, csak emberi erővel (háton fekve, pedállal) hajtott jármű. Így néz ki, ha kíváncsi vagy.

Természetesen a birkákkal kapcsolatosan is volt találmány és feltaláló:

A birkanyírást egy Godfrey Bowen nevű muki fejlesztette tovább, és bevezette az évente kétszeri nyírást is. Az ürgét nem csak a királynő, hanem még Ny. Sz. Hruscsov is kitüntette, Lenin csillag és a munka hőse érdemrenddel. Wow.

Ezt a kis önirónikus táblát Rotoroa szigetén találtam, ahol a kiwiket segítik visszailleszkedni, többek között.

Van egy régi maori legenda arról, hogy a kiwi madár miért is vállalta fel önként a repülés nélküli életet, vesztette el színes tollait, és mit is kapott cserébe.

But you kiwi, because of your great sacrifice, you will become the most well known and most loved bird of them all.

Itt tudjátok elolvasni a rövidke történetet: http://hoopermuseum.earthsci.carleton.ca/flightless/losewing.htm

Látni fogjátok, rengeteg videót feltöltöttem az elmúlt néhány napról.

Ez azért van, mert azt érzem, hogy a sok szépséget, amivel találkozok nem tudják átadni csupán a fényképek.

A vízparton a hullámok játékát, vagy a vízesés zúgását. A kabin előtt üldögélés nyugalmát. Az erdei sétákban a változatosságot, vagy csak úgy a mozgást. Mindeközben a szikrázó napsütést, ami mostanában kísér. (Hallom otthon sötét van és hideg?)

Másrészt ki tudja kinek mi lesz az érdekes, remélem legalább egyvalakinek majd az is tetszik, ahogy remeg a kezem a kamerával. Ha nem, akkor a következőkből kiveszem ezt a trükköt. Ez fenyegetés!

Amióta hétfő délben eljöttem Aucklandból, teljesen megnyílt előttem a vidék. Bevallom már azt érzem, hogy túl sok időt pazaroltam a nagyvárosra. Gyönyörű helyeket láttam, eddig erre jártam:

Ez a részletesebb térkép, hogy jobban el tudjátok helyezni, eddig még csak az északi sziget északi felén mozogtam. Talán a nagyobb perspektíva segíthet: