Jegyzetek a túloldalról

2017.nov.23.
Írta: endrenz Szólj hozzá!

Csábítások a vízparton

Ma a vízesésnél közel jártam ahhoz, hogy beugorjak a szikláról, annyira hívogató volt a víz.

falls.jpg

Meg az is hozzáadott a csábításhoz, hogy halak közé csobbanhattam volna.

Kíváncsi lettem volna, hogy melyikünk lett volna jobban megrémülve, ki lett volna a csirke...

De még időben észrevettem, hogy tilos ugrálni tábla van kitéve.

Így aztán nem is került sor a bátorság próbára.

 

Nem sokkal később viszont figyelmes lettem a folyó partján egy majomhintára, ami komoly dilemmát okozott.

Úgy döntöttem, most még nem utasíttatom magam ki egy majomhinta miatt.

Mindenesetre kulturális felfedezés: a helyiek is ismerik ezt a remek szórakozási formát.

majomhinta.jpg

Séta a mangrove fa birodalmában

A mai sétám átvezetett egy mocsáros mangrove-erdőn. Egyrészt nagyon jó élmény volt a furcsa helyen sétálni a nagyon jól kialakított úton, másrészt mint kiderült remek háttér története van a helynek. Remélem tetszeni fog nektek is a videó, bocsánat a fütyörészésért és szuszogásért.

Érdekes és hasznos fa fajta ez a mangrove:
- hozzászoktak a sós vízhez és a napi ár-apály mozgáshoz,
- elevenszülők a túlélés érdekében,
- megvédik a partot az eróziótól.

Akit érdekelne, hogy miért és hogyan is kell pontosan érteni a fenieket: itt egy érdekes olvasmány.

Eltelt az első hét

Egy hét Aucklandban, ez is eltelt. Szalad az idő, én is szaladok a buszhoz, hogy Topuni és Whangarei felé vegyem az irányt, északnak.

Nemsokára írok a vasárnapi remek kis kirándulásomról Rotorora szigetére, valamint egy kis politikai és feltalálói körképpel is készülök.

Addig is, szurkoljatok, hogy felvegyenek majd amikor stoppolnom kell.

Pukeko

Azért Új-Zélandon nem csak életképtelen állatok éldegélnek, itt van mindjárt a Pukeko, ami köszöni elég jól megvan. Ezek az Ausztráliából származó, fekete-kék-piros mocsári tyúkok igen gyakoriak errefelé.

A hazai tyúkhoz képest ezek igen agresszív teremtmények, láttam egy jó kis veszekedést kettő között, a szárnyaikkal verdesve igen gyorsan tudnak üldözni és menekülni.

Ugyan leginkább növényevők, ők is esznek békát, bogarakat, kisebb halakat, vagy akár kisebb madarakat is.

Beszámoltak ugyanakkor már olyan esetről is, amikor kis barna kacsa kicsiny fejét tépte le egy pukeko. Nem is lett jó vége a pukeko közösségre nézve, az új-zélandiak nem vacakoltak és megfelezték az állományt, megvédve ezzel a gyengébbet.

pukeko.jpg 

Pár szó a szexualitásról

Mint látjátok számomra rengeteg a biológiai természetű újdonság erre felé, aki ismer, az pontosan tudja hogy miért. (Gyomorsav)

Most és itt szembesültem az állatok nemi fejlődésének két érdekes példájával is:

1) A bohóchalak mind fiúként születnek, és egy csapatban csak a domináns hím "változik" nősténnyé, ha a korábbi domináns nőstény elpusztulna. Úgy érzem ezután, hogy a Nemó nyomában kapott volna egy sajátos ízt, ha az apa nyíltan transzneműként kereste volna kicsinyét.

2) Vannak hűllők és halak, amiknél a nem az embrió korai fázisában tapasztalt hőmérséklet körülményeinek függvényében alakul ki. Az állatkertben egy példa volt a gyíkra, ahol 1 °C hőmérséklet többletre már hím lesz a nőstény helyett. Gyíkunk úgy látszik a rossz oldalt választotta a globális felmelegedés idején.

 

Nota bene: két nappal beelőztem a 2) ponttal a Ma is tanultam valamit cikkét: http://index.hu/tudomany/til/2017/11/19/hogy_lesz_fiukrokodil_a_szobahomersekletbol/

süti beállítások módosítása